Szabadbattyán

Szabadbattyán egy nagyközség Fejér megye Székesfehérvári kistérségében, a 7-es főút mentén.

A mai település környéke már az őskorban is lakott volt. A számos régészeti lelőhelyről többek közt bronzkori, germán, avar- és honfoglalás-kori sírok, és település-maradványok kerültek elő.

1279-ből való oklevél említi először a községet, Battyán néven. Károly Róbert 1326-ban Magyar Pálnak, királyi főtárnokmesternek adományozta a települést. Az itt található sárvízi átkelő miatt a falu fontos közlekedési csomópont volt és vámszedőhelyeként működött. Egy 1397-es oklevélben említik először az itt épült várat, amely a település délkeleti részén állt. Később Csíkvárnak nevezték. A ma is látogatható épen maradt része a Kula-torony.

1398-ban Kővágó Örsi György házasság révén megszerezte Battyánt és a környező területeket, gyermekei László és Albert pedig fölvették a Battyáni nevet. Alberttől származott a későbbi vas megyei híres hercegi és grófi család, a Batthyányak.

1543-ban a török elfoglalta a települést, és lerombolta az erődöt. Egy 1563-as oklevélben az 52 házzal rendelkező Battyán szultáni birtok, ahol 109 fős török őrség állomásozik. Egy 1567-ből származó összeírás szerint kastély és templom is található volt a területén. A törököket 1688-ban űzték ki. Ezután a település újra a Batthyány család birtokába került.

A település fontos szerepet játszott a második világháború végén a szovjet csapatok Tavaszi ébredés nevű hadműveletében.

Forrás: wikipedia.com