villamos a pesti korzón

A pesti  belvárosi Duna-parton haladó villamosvasút tervét már 1884-ben elkészítette a berlini Siemens és Halske cég. Azonban a különböző hatóságok ellenvéleménye (egyrészt az árvízvédelem szempontjaira, másrészt a pesti korzó látványának féltésére hivatkozva) tizenhat évig késleltette a megvalósítást. Végül az ünnepélyes átadásra 1900 október  20-án kerülhetett sor. ----- Időközben elkészültek e vonal csatlakozási pontjai is: 1889. szeptemberében indultak el a villamosok a Lánchídtól (az Akadémia melletti végállomástól, a Belvároson és a Podmaniczky utcán át) a Városligetbe,  illetve 1897. novemberétől az Eskü tértől  (a rakparton) a Boráros térre. ----- Tehát ennek a vonalnak az Eskü teret (kezdetben csak a Petőfi teret) kellett összekötnie az Akadémiával, közben érintve a Belváros nevezetes pontjait.

A korzó megtartását és az árvízvédelem igényeit újszerű megoldással szolgálták: a korzó falához támaszkodva, végig a Ferenc József rakodóparton (később Belgrád rakpart) egy vasszerkezetű beton viaduktot építettek a vágányok számára. A tartó vasoszlopok közeit raktárhelyiségek építésére használták fel, a külső oszlopokhoz díszes kiképzésű falazatot építettek, vasrostélyú ablakokkal, vasajtókkal. Ezzel váltották fel a rakpart korábbi, raktárként szolgáló fabódéit, és árvíz esetére is erős védelmet biztosítottak. A viadukt egész hosszában a vágányokat mindkét oldalról szép kivitelű vaskorlát szegélyezte. ------ A mostani  Eötvös térnél a vágányok a viaduktról áttértek az útszintre, áthaladtak a régi Lloyd-épület előtt, és megkerülve a Ferencz József- (később Roosevelt-, most Széchenyi István-) tér parkját (tehát még nem a Lánchíd alatti alagúton át) jutottak el az Akadémia melletti rakpartra.

Az építést Vojtek Ödön, a villamostársaság főmérnöke vezette, a pályán közlekedő magyar gyártmányú, új mintájú és kitűnő szerkezetű kocsik tervét pedig Stromszky Sándor főmérnök készítette.